Segítő Kéz az Elesetteknek Alapítvány

„24 osztály, több mint 600 gyerek, 56 óra séta, 24 km parti sétány megtisztítása a szeméttől, ragyogó napsütés, simogató szél, hangos gyerekkacaj, fantasztikus fiatalok, szuper tanárok, csaknem 800 db kesztyű, összesen több mint 500 zsák hulladék.” Miképp jött az ötlet, hogy Alapítványotokkal és gyerekek aktivizálásával ilyen szép felelősséget vállaljatok a környezetetekért, környezetünkért?

Tímea: Egy csodaszép Tó körül élünk, ami gyakori kirándulóhely az iskolás gyerekek számára-épp ezért gondoltuk, hogy bevonjuk őket az ötletbe. Ha közelről látják, milyen egyedülálló szépségű  a Tó élővilága, és milyen az, ha szemét veszi körül. Éles a kontraszt, és ez nagymértékben motiválta őket, hogy részt vegyenek ebben a nagyszabású hulladékszedési akcióban.

Nem egy hulladékszedési akciót szerveztetek már újra és újra bevonva iskolákat, gyerekeket. Egy-egy ilyen akció hogyan hat a gyerekek környezettudatosságára, hogy látod miképp építik be utána a gyerekek a tapasztalatokat, környezetvédelmi nézőpontokat az életükbe, vagy akár az iskolai életbe?

Tímea: Közvetlen közelről látták, mit okozhat például ha egy műanyag zacskót a vízben élő halak maguk köré húznak, és kisodródva életük is veszélybe kerül. Bizony nem épp szemet gyönyörködtető látvány az sem, ha egy konzerves doboz, vagy üveg hever a homokos parton… mivel ezek az ő komfortérzetüket, jóérzésüket is zavarta, többen elmondták, ők bizony ezt nem tennék ezzel a szép környezettel. Egy jóleső séta a szeretteink társaságában a homokos parton, rejtett kis zöld ösvényeken, ezek mind úgy élvezhetőek, ha a zöld övezet körülöttünk pompázik és tiszta.

Mi az, ami motivál Titeket nap, mint nap a munkátokban?

Tímea: Szebbé, jobbá tenni a világot – még ha egy kicsit is. Úgy gondolom, ha mindenki megteszi maga részéről azt a kicsit, máris jobb lesz körülöttünk a világ. Mert hiszem, hogy példát mutatunk, és a titok abban rejlik, ha mi magunk is részeseivé válunk a munkának a gyerekekkel együtt. Mikor egyik nap láttam mennyi gyerek érkezik a tóhoz, mégpedig kerékpárral, vidáman, „tettre készen” – azt éreztem: Igen! Megérte minden perce ennek a munkának, mert annyi boldog pillanatot éltünk át, miközben észrevétlenül aktív környezetvédőkké váltak, melyet hiszem, hogy továbbadnak majd a leendő gyerekeiknek is.

Sok helyen olvasható, hallható a környezetvédelem fontossága napjainkban. Mi a te tapasztalatod, mennyire könnyű átadni környezettudatosság fontosságának gondolatát mások számára, illetve miképp lehetne e felelősségvállalást az emberekben, életükben még tovább növelni?

Tímea: Könnyen akkor adható át, ha meg is mutatjuk. Elvisszük őket abba a környezetbe, amit óvni akarunk. Mikor részeseivé válnak a természetnek, egy időre benne élnek, vele lélegeznek-akkor megérzik és megértik ennek fontosságát. Az élet él, és élni akar! – a Tó körül is.

Te hogy látod, milyen szerepe, milyen ereje lehet egy-egy alapítványnak, civil szervezetnek, szerveződésnek a környezetvédelemben és a pozitív változásban, ami a környezetünk megóvását illeti?

Tímea: Bizony nagy szerepük van benne! A korábban elmondottakat tudnám ismételni: példát kell mutatnunk, részeseivé kell válnunk, és ismét gyerekként kell viselkednünk.

Ha egy valamit kellene kiemelni, mi a legszebb emléked, emléketek, vagy mire vagytok legbüszkébbek, amióta elkezdtétek hulladékszedési akcióitokat?

Tímea: Büszke vagyok ezekre a fantasztikus gyerekekre, akik jöttek és cselekedtek, hogy szebbé tegyük a körülöttünk lévő világot. És még sokan jöttek volna, épp ezért tervben van ősszel egy újabb hulladékszedési akciónk. Még valami! Megtanultak a gyerekek észrevétlenül csapatban dolgozni! Láttam, ahogyan együtt, egymást segítve mentek az ösvényeken, ki-ki erejéhez mérten cipelte a megtelt zsákot (fiúk segítve a lányokat). Időnként átkarolva egymást, énekelve haladtak tovább az úton… Összekovácsolta őket valami titkos erő, ami elkísérte őket később az iskolai napokon is.

Hogy látod, melyek azok az alapvető, pozitív értékek, melyek támogatják a küldetésetek sikerét és miért fontosak ezek a munkátok, akár életetek során?

Tímea: az odafigyelés-a felelősségtudat-egy segítő kézfogás-egy kedves szó -egy mosoly- egy ölelés… ezek fontosak számunkra. Bármilyen kezdeményezést is csinálunk, igyekszünk azt pozitív szemlélettel, vidáman és szeretettel életre kelteni.

A Te tapasztalataid szerint, segíthetnek a jó példák, a példamutató élettörténetek az életben, hogy sikeresebbek, boldogabbak, eredményesebbek, vagy akár könyezettudatosabbak legyünk? Esetleg volt olyan, hogy Téged inspirált más ember, emberek élete, élettörténete, példamutatása?

Tímea: Segítenek a jó példák, persze! Mikor érzi az ember, hogy jót tett, hasznosat, adott valamit magából, hozzájárult valamihez, amitől széppé tette valaki v. valami életét. Néha csak egy icipici jó kell-és szebb lesz a világ! A tenger is cseppekből áll össze, minden csepp cselekedet számít.

Végezetül Ti, akik sikeresen elindítottatok és számos iskolát bevontatok hulladékszedési akcióitokba, mit javasolnál azoknak, akik szintén nagyobb felelősséget szeretnének vállalni környezetükért? Hogyan kezdjenek hozzá, hogyan vonjanak be minél több embert, hogy csatlakozzanak törekvéseikhez?

Tímea: Álmodjanak nagyot! És higgyenek benne! Legyen az bármilyen akció is, amit elindítunk, egy kihívás is egyben! A kihívás összpontosításra ösztönöz, arra, hogy csináljunk bármit, a legjobbat hozzuk ki magunkból. Fontos, hogy kedvvel, örömmel és lelkesedéssel vigyük véghez amihez hozzáfogtunk. Legyen valamiféle versenyszellem benne, aminek teljesítése esetén jutalom lesz a végén. A kihívások és versenyek jól működnek, ha szórakoztató és jutalommal kecsegtet. Szinte mindenkit elkap a versenyláz, ha lát esélyt a győzelemre.

Közben pedig észrevétlenül részeseivé válnak egy csodás kezdeményezésnek!

Hajrá!

Személyes mottóm, ami nap mint nap motivál engem is, és amit szeretnék, ha minél többen átéreznének, az egy pár költői sor…:

 „Érezzék egy kézfogásról rólad, jót akarsz és te is tiszta jó vagy! S egy pillantásuk elhitesse véled, Jó dologért élsz, érdemes élned!”